Antikvárium Budapest 8. kerület, Józsefváros, Belváros.

A Központi Antikvárium – Magyarország legnagyobb antikváriuma – a főváros szívében, az Astoria Szálló közelében működik 1891 óta.

Boltunkban egy hagyományos antikvárium kínálata mellett megtalálható az elmúlt évtizedek könyvtermését felölelő használt könyvek széles választéka is.

Térképek

AUKCIÓK

A Központi Antikvárium azon kevés könyves cég közé tartozik, amely a múlt században jött létre, és megváltozott formában, más tulajdonosokkal ugyan, de napjainkban is fennáll.

Magyar József, aki Révai Sámuel tanítványaként Eperjesen sajátította el az antikváriusi-könyvkereskedői szakmát, 1891-ben alapította antikváriumát a Múzeum körút 13. szám alatt, melynek a „Központi Antiquarium és Könyvkereskedés" nevet adta. Az egyetemek környéke már akkor az egyik fő színtere volt az antikvár könyvkereskedésnek. A mai Kossuth Lajos utca sarkán helyezkedett el Ruzicska Ármin antikvárius boltja, a környéken nyitotta meg kapuit Rozsnyai Károly üzlete, Kun Dániel és Pfeiffer Manó kereskedése, Mai Henrik orvosi könyvekkel foglalkozó szaküzlete, a Kecskeméti utcában Politzer Zsigmond jogi könyvesboltja, az Üllői út közelében lakók pedig Müller hatalmas könyvkészletéből válogathattak.

Az antikvárium 1891. december 1-jén adta ki „Irodalmi Értesítő" címen első készlettájékoztatóját, amelyet – ugyan kisebb formátumban – továbbiak is követtek, az évek folyamán egyre növekvő példányszámban. 1904-ben Magyar József idősebb fia, Jenő is bekapcsolódott a kereskedés munkájába, majd 1912-től teljes jogú tulajdonostársává lett.

Miután az antikvárium felvásá­rolta több felszámolt könyves cég – többek között Révai Leó, Deutsch Zsigmond és Társa, valamint Krausz Henrik – raktár­készletét, az 1910-es évek közepén a cég tágasabb helyiség­be költözött át, a csak két házzal távolabb lévő Múzeum körút 17. számú épületbe, így nem vesz­tette el törzsközönségét.

Amíg a I. világháború idején Magyar Jenő, a cég ifjabbik főnöke bevonult katonának, addig öccse, Géza segített apjuknak az üzlet vezetésében. 1922-ben a cégalapító Magyar József halála után, a vállalatot Jenő örökölte és vezette tovább.1923-ra a készletek kinőtték a tágas Múzeum körúti helyiséget is, ezért a cég megvásárolta Kun Dániel Magyar utca 23. szám alatti üzletét, annak teljes készletével együtt.

Az antikvárium az egyéni vásárlókon kívül a többi könyves céget, valamint iskolák, kaszinók, olvasó­körök könyvtárait is ellátta, sőt könyvek adás-vételén kívül könyvtárak berendezését, gyarapítását is vállalta.

Stemmer Ödön – aki az időszak egyik legszínvo­nalasabb tudományos és bibliofil antikváriu­mának tulajdonosa volt – üzleté­nek pusztulása után 1945-től a Központi An­tik­várium­ban dolgo­zott, ekkor írta meg vissza­emléke­zéseit egy elmúlt korszak könyvkul­tú­rá­járól.

1952-ben felszámolták a teljes magán könyvkereskedelmet, és antikváriumunk az 1951-ben megalakult Állami Könyvterjesztő Vállalat 34. számú antikvár könyvesboltja lett. Ebben az időben költözött jelenlegi helyére, és lett Magyarország legnagyobb – több mint 200 m² eladóterű – antikvár könyvkereskedése.

A rendszerváltást követő privatizáció során – egyetlen antikváriumként – megmaradt a Könyv- és Kultúrcikk Nagykereskedelmi Vállalat keretei között. Ezt követően a Líra és Lant Rt.-hez került, majd 1999. november 22-én létrejött a ma is működő, önálló Központi Antikvárium Kft.